2011.05.03. 23:27
Most aztán lehet hülyének nézni...
Vajon hogy fog rám nézni a lányom, mikor megmutatom neki a Commodore 64-esem? Esetleg elmesélem neki milyen volt a város, mikor én gyerek voltam. Milyen filmeket néztünk, illetve azok a filmek nézhetőek-e még 10-20 év múlva? Lesz-e DVD, CD? Most, hogy már szinte az audio kazetta is megszűnt létezni, és a SPAR-ban szemtelenül és megalázóan olcsón (200 Ft) dobálják őket, érni fog-e még valamit a hiperszuper 140 fejes Denon magnódeckem?
Nos én hiszem azt, hogy igen.
Emlékszem még arra, mikor a rádióból a kívánságműsorból vettük fel a számokat kazettára (még meg is vannak), majd azokból tartottunk diszkót, miközben néha becsúszott egy-egy vicces műsorvezető bekiabálása a felvételbe. Akkor az volt "A technika". Nemrégiben került elő egy csomag kazetta a padlásról. Gyorsan belehallgatva egy külföldre szakadt rokon beszélgetéseit vette fel az itthon maradt családtag kazettákra (ezúton is áldom). Iszonyat érdekes és élvezetes volt hallgatni a 80-as évekbeli beszélgetéseket, híreket, témákat, márkákat. Ekkor már örültem, hogy van deckem, és meg is tartom!
Máskor pedig egy kollégám régi 8mm-es filmszalagjai kerültek elő, amihez sikerült szerezni egy orosz vetítőgépet, melynek izzóját már csak egy gépkocsi halogénre tudtuk kicserélni, szíját pedig Lego-ból épített feszítővel spannoltuk, de elindult, csattogott, zörgött, és vetítette a 80-as évekbeli Bolgár tengerparti kirándulásokat. Röhögtünk az akkor 20 éves srácon, aki ma 50 felett jár. Majd előkerültek azok a felvételek, ahol még 3 évesen téblábol a tyúkól körül. Eszméletlen.
Hol lesznek a mostani digitális képek 20-30 év múlva? A rólam készült papírképek még mindig ugyan olyanok, mint amikor előhívták őket. Viszont ha most nem mentegetem ideoda a képeket, könnyen eltűnhetnek a digitális rengetegben
Hol lesznek a mai mp3-ak, CD-k, mikor már nem először találkozom tönkrement CD-vel, pedig nem olyan régi a technika, bár sokan már temetik, az mp3 pedig finom szólva nem egy hifi minőség.
És akkor találtam rá azokra az emberekre, akik mentik az értékeket. Profi módon digitalizálják az imádott bakelit lemezeiket, CD-t megszégyenítő minőségben. Digitalizálják a különleges, máshol nem kapható CD-ket, és terjesztik őket. Most nem Lady Gaga, vagy egyéb újdonsült celeb lemezéről beszélek, hanem a nagy klasszikusokról.
Pár éve egy elég fura szerzemény akadt az egerem végére, miközben ilyen digitalizált bakelitlemezeket hallgattam:
Magyar gőzmozdonyok
01. 424,353 & 424,166 & 424,140
02. 324,1567
03. 377,269
04. 411,264 & 411,264 & 411,264
05. 520,030 & 520,075 & 520,075
06. 375,678
07. GySEV 124
08. 370,011
09. 91,011
10. Gaz. II.
11. OKU 4
12. BNL 10
13. BNL 30
14. 490,043 & 490,043
15. 394,057
Sajnos már törölték több helyről is, de itt találtam.
Érdekes a tracklista, de még érdekesebb az a hang kavalkád, amely szépen átveszi a hatalmat az agyunk felett, és tökéletesen le tudnánk írni azt a környezetet, ahol mindezt felvették. Szerintem mindenkinek mosolyt csal az arcára! Érdekes, hogy egy-egy környezeti hang micsoda érzéseket/emlékeket tud felidézni. Olyan, mint egy illat. Az első szerelmed parfümje, az otthonod megszokott illata, a szülői ház illata. Ezer közül is megismernéd.
A fenti kérdésekre pedig talán az internet adhatja a választ. A régi dolgok felkerülnek a netre, és megkezdik bolyongásukat a szerverek között, beköltöznek az egyre modernebb adathordozókra, és talán megmaradnak az utókornak, igaz megfoghatatlan módon. Pedig milyen jó is feltenni egy jó kis bakelit lemezt, és közben nézegetni, elemezgetni a borítóját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dr_watts 2011.05.04. 15:35:59
Jánoska 2011.05.04. 15:49:52
dr_watts 2011.05.04. 16:04:37
